A nyárhoz nem csak a fagylalt, a strandolás és a napozás tartozik hozzá, hanem a kapros-túrós lepény is. Legalábbis sokunknak elképzelhetetlen egy-egy nyári ebéd e finomság nélkül. A magyar családok többségének megvan a saját jól bevált receptje, én Erika barátnőmére szavazok, azzal a kiegészítéssel, hogy idén a töltelék felét kísérlet képen ánizskaporral fűszereztem, mert rengeteg nőtt belőle a kiskertben.  Sütés után nem tudtuk megkülönböztetni, hogy a lepény melyik felében melyik kaporféle került, egyformán finom volt.

Van, aki rajong érte, van, akit ki lehet a világból kergetni vele. Tény hogy csak akkor jó, ha a tök szálai nem törnek össze, nem főnek szét, ha főzelékünk nem lesz sűrű és ragacsos. De ez az elkészítés helyes technikájától függ, ami egy kis odafigyeléssel elsajátítható. Csak attól a rossz szokástól kell megszabadulnunk, hogy a tököt előre jól besózzuk, majd a levét kinyomkodjuk, mert ezzel értékes íz- és tápanyagai veszendőbe mennek. A kaportól illatos, a tejföltől krémes és az ecettől kellemesen savanykás főzelék még hidegen is finom.

Kánikulában nem győzzük a gyereket itatni, általában valamilyen szörppel próbáljuk őket az ívásra rávenni. A biogyümölcsszörpök nagyon drágák, a házilag eltetteket télre tartogatjuk, de gyorsan, egyszerűen, üdítő és főként vitamindús szörpöt készíthetünk citromból. Tapasztalataim szerint jégkockával minden gyerek boldogan megissza, különösen, ha saját maga díszítheti a kertből, cserépből a szedett bazsalikom-, citromfű-, vagy mentalevéllel.