Kiskertemben bodza rózsával

Nincs a bodzánál életképesebb bokor, már mindenütt megtelepedett a kertben. Idén a futórózsa fölé magasodva nyitotta ki fehér ernyőit. Gyönyörű látvány és megható felfedezés, hogy mindkettő  hasznosítható, a rózsaszirmokat meg lehet szárítani a karácsonyi potpurriba, de cukrozva és dzsemnek megfőzve is eltehető, a bodzavirágot én a magam részéről megszárítom teának, és sok szörpöt is főzök belőle. Most tanultam egy új, könnyen megjegyezhető receptet, amit azonnal megosztok a bodzarajongókkal.

Tovább...

Használjuk el a tavalyit!

Öreg krumpli nem vén krumpli mondhatnánk, de nem lenne igazunk. A tavalyi burgonya már csirázni kezd, a héja összeráncosodik, mindenképp veszít az ízéből és a minőségéből. Jól tesszük, ha minél előbb felhasználjuk. A már nagyon unalmast főtt és sült krumpli meg a krumplipüré mellett van néhány jó ötlet, amivel új formában lehet tálalni. Például leszeletelve tésztába forgatva ropogósra sütni. Ha ráadásul még egy kevés friss zöldfűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, metélőhagymát is szórunk a tésztájába, tavaszias fogásként is elmegy.

Tovább...

Sörtészta avagy Orly titka

Sörtésztában leginkább halat, zöldséget, esetleg gyümölcsöt szokás sütni, mert ezek rövid idő alatt is könnyen megpuhulnak, a sörtészta pedig közben nem sül sötétre, szép aranysárga marad. Ez az eljárás alig kíván nagyobb időráfordítást, mint a hagyományos, lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába történő panírozás, viszont vitathatatlanul könnyebb a végeredmény. A sörtésztában sült falatokra szokás azt mondani: Orly módra készült. Orly Párizs közelében fekvő francia város. (Például a sörtésztában  sült süllő franciául   így szerepel  az étlapokon: filets de sandre a l’ Orly).

Tovább...

Piacon az elegáns spárga

Javában tart a sárgaszezon. Ez a dekoratív és drága zöldféle önmagában is élvezhető párolva, főzve, olvasztott vajban megforgatva, de ha kiadósabb formában szeretnénk tálalni, akkor érdemes valami nemes húsfélével gazdagítani. A zsenge spárgához például kitűnően illik a bárányhús. E heti fogásunk ezt bizonyítja.

Tovább...

Túl az édes, epres fogásokon

Európában a XVII. századig csak a vadon termő szamócát ismerték. XIV. Lajos uralkodása alatt próbálták meg először nemesíteni, de csekély eredménnyel: a gyümölcs kicsi maradt. Mígnem 1713-ban Frézier kapitány (akinek neve véletlenül éppen a francia fraise szóval cseng egybe, ami epret jelent), chilei útjáról öt tő epret hozott haza, és a kertjében elültette. Így hát az utókor a kapitánynak nemcsak a tűzijátékokról írt kézikönyvéért, hanem a ma létező néhány száz eperfajtáért is hálás lehet. Akik pedig a szokásos édesen elkészített epres fogásokon túl mással is megpróbálkoznának, azok az alábbiakat ajánljuk.

Tovább...