Blog

Igazság szerint Húsvétkor bárányt is kellene enni, de most esélyem sem volt a beszerzésére. Ám ezen a gyönyörű vasárnapon mégis valami ünnepi pecsenyét illett enni. Volt néhány szép karajszeletem és sok, saját magam aszalta szilvám, némi gomba is lapult a hűtőben, és tejszín is akadt.  Ígéretes alapanyagok egy jó mártásos fogáshoz.

Nagyszombaton sem lehetett most a tradícióknak hódolni. Nem tudtunk részt venni az feltámadási szertartáson, és utána a családdal körülülni az ünnepi asztalt. Az esti vacsorához a saját méreteimhez képest már  délelőtt minden kész volt, a sonka megfőzve, a krumplisaláta összeállítva. Ebédre a tegnapi sodronyica levesből repetáztam. De azért mégiscsak kell csinálni valamit az embernek, amíg  megérkezik az este. Mivel évekkel ezelőtt nagyszerű paradicsomtermés volt a kiskertemben, azóta vissza-visszatérek ahhoz a hagyományhoz, hogy saját termésből nevelek palántákat. Jövő hétre terveztem, de most megcsináltam. A képek értelemszerűen a múlt évi ültetésről és a termésről készültek, de valódiak.

Ma elkezdődtek az ünnepi előkészületek. Még azok is, mint jómagam, akik most nem egy nagy család megvendégelésére készülnek, csak-csak megfőznek egy darab füstölt sonkát,  összerakják a  lilahagymás, nálunk zelleres, krumplisalátát, had’ érjenek össze  jól az  ízei, és biztos vagyok benne, hogy mindenki süt is valamit.