Kozona- a csángók ünnepi kalácsa

Húsvéthoz közeledvén  a frissen megjelent Csángó galuska könyvből  idézzünk fel egy ide illő receptet. Moldvában a kozona az ünnepi üres vagy töltött kalács neve, melyet a román kalács (cozonac) elnevezésből vettek át, ezért van ahol kozonaknak mondják. A moldvai csángók rengeteg kozonát sütnek, Húsvétra is, de ezt viszik pünkösdkor a Csíksomlyói búcsúba is, a maradékot szétosztják a falu gyermekei és népe között, akik mindig nagyon örvendenek ennek.

 A kozonát mindig a legjobb lisztből készítették, készítik ma is. Egy alkalomra 8-10 kiló lisztből egy egész kemencére valót sütnek. A kenyérhez és a lakodalmi kalácshoz képest a kozona tésztáját nagyon meg kell dolgozni, amíg hólyagos nem lesz. A kalácsot bordás oldalú, kerek vagy szögletes tepsiben sütik. A kerekbe az üres kalácsot egy darabban teszik bele, majd csiga alakúra formálják. A hosszúkás nagy tepsibe két-három kalácsot is raknak egyszerre. A tetejét sütés előtt lekenik tojással, utána pedig cukros vízzel, hogy szép fényes legyen. A jól sikerült kalács az, amely jó magasra, 15-20 centire nő. Ha elfogyna a töltelék, az utolsó darabokat üresen sütik meg.

A töltelék alapanyagától függően a kalácsot, diós, kakaós, kávés, túrós, rahátos koronának nevezik.


Kozona

(receptje a Csángó galuska című könyvből való, melyet a Könyvek menüpontban bemutatunk)

Hozzávalók:

a kalácshoz:

  • 1 kg búzaliszt
  • 25 dkg nádméz, azaz cukor
  • 5-7 dl tej
  • 2 citrom reszelt héja
  • 3 tojás sárgája
  • 10-15 dkg vaj
  • 2-3 evőkanál olaj
  • dió nagyságú élesztő
  • 2 tasak vaníliás cukor
  • a tetejére:
  • tojás, cukor
  • a különböző töltelékhez
  • a dióshoz:
  • darált dió
  • tojásfehérje habosra felverve
  • citromhéjreszelék
  • a fahéjashoz:
  • őrölt fahéj
  • mazsola
  • rumeszencia
  • a kakaóshoz:
  • vaníliás cukor
  • kakaópor

Ebből a mennyiségből 2 kozona lesz, de ritkán készítenek csak ennyit. Mindig 8-10 kg lisztből sütik, mert a nagy kemencéhez szabják az adagot, amit ritkán fűtenek fel, mert a fa is drága volt. A tésztához régen kovászt kevertek, ma az élesztőt egy decinyi langyos tejben felfuttatják, és külön edényben előre összeállítják azt az ízesített – nádmézes, azaz cukros levet,- amivel a kalácsot majd dagasztják. Ehhez a megmaradt 6 decinyi tejet felforralják, majd langyosra hűtik. Ezután a cukrot, feloldják benne, és az olvasztott A tojások sárgáját külön felverik, úgy gyúrják a tésztába.(A fehérjét vagy eldobják, vagy a töltelékbe teszik, hogy az krémes legyen. Azt tartják, hogy a tojásfehérje szürkíti a kozona tésztáját. Mindenki a szép fehér kozonára törekszik). Vajat meg 2 evőkanál olajat is adnak hozzá. A külön felvert tojássárgájával és különböző eszenciákkal (rum, vanília, reszelt citrom és narancshéj) ízesítik. A dagasztáshoz vizet nem használnak, csak az említett nádmézlevet, a vége felé még adnak egy kis olajat hozzá, majd addig dagasztják, amíg a tészta szép hólyagos lesz. Ezután a duplájára kelesztik, majd a tésztát három részre osztják, egyenként hosszúra sodorják, megtöltik és föltekerik. Hosszúkás, vagy kerek tepsibe teszik. A tésztából a tetejére díszítést is szoktak készíteni. A tészta kelesztése két részben történik: először a dagasztótálban, majd a tepsiben is. Sütés előtt a tetejét tojássárgájával és cukros vízzel megkenik, majd a forró kemencébe tolják. Annyi kalácsot tesznek be egyszerre, amennyi csak befér. A kozona egy óra alatt megsül.