Petterson szelet
Családunkban néha még a legkevésbé újító szándékúak is megpróbálkoznak egy-egy ismeretlen recepttel. Egy ilyen az a svéd ihletésű étel, amely kiállta az idő próbáját. Szinte ünnepi fogásnak számít a saját szárítású aszalt szilva és a bőséges tejszínes mártás miatt.
Lassan 40 éve szerepel a családi menüben – elsősorban nagyobb családi események (születésnapok, névnapok) alkalmával – , mert jól előkészíthető, (még jót is tesz neki egy kis “állás”), nagyon kiadós, és még a gyerekek is rajonganak érte. Mellette a zöld, párolt ceruzabab pedig a tavaszt idézi.
Hozzávalók:
- 8-10 szelet kicsontozott hosszúkaraj
- só, őrölt bors
- gyömbérpor
- 16-20 szem aszalt szilva
- liszt
- olaj
- 7-8 dl húsleves
- 3 dl tejszín
A hússzeleteket kissé kiverjük, sóval, borssal, gyömbérporral megszórjuk, majd mindegyikre 4-5 szem aszalt szilvát fektetünk, amit előzőleg beáztattunk, és kimagoztunk. A hússzeleteket szorosan összegöngyöljük, és hústűvel megtűzzük. Egyenként lisztbe forgatjuk, majd adagonként egy kevés olajon köröskörül hirtelen megpirítjuk. Egyszerre csak annyit tegyünk a lábasba, ami kényelmesen elfér benne. Végül az összes húsgöngyöleget visszarakjuk, és annyi húslevessel öntjük le, amennyi ellepi. Kis lángon fedő alatt majdnem puhára pároljuk, majd a fedőt levesszük, és a levet jó sűrűre beforraljuk, ezalatt a hús is teljesen megpuhul. Végül a tejszínt ráöntjük, és kis lángon még tíz percig a tűzön hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek. Kis kockákra vágott, főtt burgonyával és egészben párolt, zsenge, zöld színű ceruzababbal tálaljuk.