Hogyan csináljam …
…ennek a dilemmának megoldásában szeretnénk segíteni. A főzéshez nem elég, ugyanis a szükség, a kedv, az érzék, a gyakorlat: tudás is szükséges. A szerencsésebben otthonról hozzák, a többieknek a tanulás útja marad. Főzőiskolánkban lépésről lépesre bemutatjuk az ételkészítés alapfogásait, apróbb és bonyolultabb művelteket, amelyekkel a mindennapi főzés, és az alkalmi vendéglátás feladatait könnyen meg lehet oldani. Nem iskolás módon az alapoktól indulunk, hanem az évszakhoz, ünnepekhez, aktuális helyzetekhez igazodva mutatunk be egy-egy fogást.
A technikai anyagot olykor egy-egy gasztrotörténettel, étel, fűszer, ételkészítési mód eredetének leírásával is tarkítjuk. Sőt, ide kattintva megismerkedhet az Ezeríz főzőiskola konyhájával, receptjeivel, kiadványaival.
Honnan a név? Erről számtalan találgatás látott már napvilágot. Tudtommal a közismert egyenlőség tésztát keresztelték el Kossuth apánk tiszteletére. Hogy mikor, és ki, azt homály fedi. De a hazafias szándék nyilvánvaló: ebben a süteményben ugyanis minden hozzávaló egyelő mennyiségű, így jól képviseli az szabadság-egyenlőség eszméjét.
Tovább...
A palacsinta a legnépszerűbb, legsokoldalúbb meleg tésztafélénk. Nem magyar találmány, de konyhánk jellemző szereplője. Könnyen, gyorsan és előre elkészíthető, olcsó és számtalan változatban tálalható, édesen és sósan, hétköznap és ünnepi alkalmakkor, minden évszakban megtalálja a helyét. Érdemes megtanulni, nem baj, ha az elsők nem sikerülnek, „gyakorlat teszi a mestert”!
Tovább...
Nemrégiben szőlős metéltet kínáltunk őszi kipróbálásra természetesen kész tésztából, mert ki látott manapság már tésztát saját kézzel gyúró háziasszonyt? A szerencsésebbek talán még nagymamáikat leshették meg így. De miért is ne vállalkozhatnánk magunk is a tésztagyúrásra egy olyan világban, ahol egyre inkább felértékelődnek a “home made” azaz házilag készített kézműves termékek? A tésztagyúrást lépésről-lépésre követhetik itt, a végén pedig frissen gyúrt és a száraz tészta közti különbségekre és fény derül.
Tovább...
Sörtésztában leginkább halat, zöldséget, esetleg gyümölcsöt szokás sütni, mert ezek rövid idő alatt is könnyen megpuhulnak, a sörtészta pedig közben nem sül sötétre, szép aranysárga marad. Ez az eljárás alig kíván nagyobb időráfordítást, mint a hagyományos, lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába történő panírozás, viszont vitathatatlanul könnyebb a végeredmény. A sörtésztában sült falatokra szokás azt mondani: Orly módra készült. Orly Párizs közelében fekvő francia város. (Például a sörtésztában sült süllő franciául így szerepel az étlapokon: filets de sandre a l’ Orly).
Tovább...
Édesanyámat Manyónak hívták legközelebbi barátai, de még apám is. Sokat sütött-főzött, sok jó receptje maradt ránk, de így ünnepek táján a bejgli mellett a sajtos, sós stangli illata töltötte be a lakást. Ez egy nagyon egyszerű, nagyon hálás, sós sütemény, nem lehet elrontani, legfeljebb odaégetni. Érdemes sokat, többféle formájút és fűszerezésűt sütni, mert sokáig eláll.
Tovább...