Van, aki rajong érte, van, akit ki lehet a világból kergetni vele. Tény hogy csak akkor jó, ha a tök szálai nem törnek össze, nem főnek szét, ha főzelékünk nem lesz sűrű és ragacsos. De ez az elkészítés helyes technikájától függ, ami egy kis odafigyeléssel elsajátítható. Csak attól a rossz szokástól kell megszabadulnunk, hogy a tököt előre jól besózzuk, majd a levét kinyomkodjuk, mert ezzel értékes íz- és tápanyagai veszendőbe mennek. A kaportól illatos, a tejföltől krémes és az ecettől kellemesen savanykás főzelék még hidegen is finom.

Kánikulában nem győzzük a gyereket itatni, általában valamilyen szörppel próbáljuk őket az ívásra rávenni. A biogyümölcsszörpök nagyon drágák, a házilag eltetteket télre tartogatjuk, de gyorsan, egyszerűen, üdítő és főként vitamindús szörpöt készíthetünk citromból. Tapasztalataim szerint jégkockával minden gyerek boldogan megissza, különösen, ha saját maga díszítheti a kertből, cserépből a szedett bazsalikom-, citromfű-, vagy mentalevéllel.

Neve kimondva nekem olyan, mint a bécsi keringő: légies, lágy, visszafogottan elegáns. Pedig lehet, hogy nem is bécsi. Ki tudja? És ki tudja megcsinálni? Anyáink kézzel írott receptjei között  legtöbbünknek megvan a leírása, gyerekkoromban én még ettem otthon. Édes, krémes volt a tölteléke, a tésztája pedig omlott a szájban.  A bécsi kocka  mindig is drága süteménynek számított a sok dió miatt,  ezért inkább jelentős alkalmakra való, de oda való. A Tálaló menüpontra kattintva még több diós receptet olvashatnak.