Háziasszonyok álma a gyorsan egyszerűen elkészíthető, olcsó sütemény. Ez az almás mindenben megfelel ezeknek a követelményeknek. Ráadásul sokáig eláll, az almának köszönhetően nem szárad ki, napokig „rá lehet járni”. Az alapváltozat is finom, de a dióval megszórt még jobb.
Tovább...
Ezt mondta az előbb a meteorológus az időjárás jelentésben. Még ha csak az időjárás változott volna meg! A bezárt lakás ablakából kifelé kémlelve, a havat fújó márciusi szélrohamok irreális érzéseket keltettek bennem. Valami valószerűtlen történik itt! Ráadásul csak elfogadni lehet, befolyásolni nem. Ez persze így nem igaz! Az ember hihetetlen alkalmazóképességgel van megáldva. Cervantes mondta valahol: amíg eszünk vagy iszunk, nem fog rajtunk a szomorúság. Szóval enni kell.
Tovább...
Ha nincs lehetőségünk, úgymint sok kosztosunk, sok karalábénk (mert nem vettünk eleget a legutóbbi nagy bevásárláskor, és egyébként sincs szezonja), akkor sem kell lemondanunk a töltött karalábé gasztronómiai élményéről. Csak egy kicsit át kell alakítani a készítési módot.
Tovább...
Sok olyan régi fogást őrizünk az emlékezetünkben, amit ma is szívesen megkóstolnánk. Bizonyára az egyszerűségük, szegényességük, vélt vagy valós korszerűtlenségük miatt kophattak ki a konyhánkból. Mégis sokan vannak, akiknek már a nevük hallatán is összefut a nyál a szájukban, ilyen például a grízsmarni. Úri nevén daramorzsa, ami búzadarából készül sok-sok mazsolával, jól lepirítva, kívánság szerint házi málnaszörppel vagy baracklekvárral tálalva.Mégis sokan
Tovább...
Fantasztikus volt ez a délelőtti hóesés. Nagy pelyhekben zuhogott a hó, és percek alatt belepte az ablak előtt álló nagy fenyőt. Olyan érzésem volt, mintha karácsonyra várnánk valahol a gyerekkoromban. Kint hó, csend, nyugalom, bent béke, meleg és smarni. Valahonnan ez az érzés bukkant fel bennem. Nagyon szerettem gyereknek lenni. Télen sokszor ettünk grizsmarnit, mazsolával, baracklekvárral, nem volt ünnepi étel, de öröm volt kapni. Aztán szinte feledésbe merült. De most, ebben az irreális márciusi hóesésesben megszületett a vágy: smarnit kellene enni. És megcsináltam. A mamám öreg, öntöttvas serpenyőjében, az ő receptje szerint. Ez nem darabos bécsi császármorzsa, hanem igazi, grízzel készült, morzsáira eső smarni. Ide kattintva található a receptje.
Tovább...