36. nap – Kölessel rakott káposzta

Lemerészkedtem a zöldségesig és megláttam egy harsány zöld, zsenge káposztafejet. Nyilván nem magyar szabadföldi termésről volt szó, de ha fólia alatt nőtt is, ellenállhatatlanul vonzott a frissessége. Miután vétek lett volna a leveleit összedarabolni, úgy döntöttem, hogy rakott káposzta lesz belőle. Méghozzá kölessel, mert abból sok van előfőzve a fagyasztóban, egy kevés darált hússal és gombával, mert abból is maradt legutóbbról. Az eljárás amúgy hagyományos volt: a darált húsból a gombával pörkölt készült, a káposztaleveleket leforráztam, a köles már kész volt, alulra káposzta, arra köles, majd pörkölt került, rá a maradék káposzta és sok tejföl. Azt gondolnánk, hogy ez egy igazi, nehéz, magyaros étel, pedig nem. Jóízű, a zsenge káposztától, gombától, kölestől változatos, zöldséges fogás kerekedett ki belőle. Azt hittem sok lesz, de egy nap alatt elfogyott. A receptje itt olvasható.