Válogatás dr. Kovács Józsefné kézzel írott receptgyűjteményéből

Ezúttal egy világlátott, sokat tapasztalt asszony írásai közt böngészhetünk. Amikor a receptekért mentem hozzá, a Kikelet utca csupasz bokrai között fázósan tekergett a szél. Hanikó cica is szívesebben feküdt a meleg szobában. Gazdája biztatására időnként lustán belenyalt a kávéjába. Mert Hanikó kávézik, és német szóra hallgat. Mindkét szokást Bécsből hozta magával. A lányomé volt-­ mondja – Katalin ­nemrég halt meg, teljesen magam maradtam.

Minden megváltozott azóta, most készülök átköltözni egy idősek otthonába Látja mennyi mindentől kell megválnom a múltból – és körbe mutat a szobában. A tárgyak egy sokat látott, világot járt ember életéről tanúskodnak.­ A férjemet külföldre szólította a szakmája. Éltünk Thaiföldön, Mexikóban, Bécsben, rengeteget utaztunk, de voltak nehéz éveink is. Akkor gobelint varrtam, a tudást a nagymamámtól örököltem, és neveltem a kislányom. Sose estem kétségbe, még nyugdíjasként is dolgoztam. Most lassan csomagolok, nem vihetek mindent magammal. A kézzel írott receptjeimet is ezért adom oda…

Sokat főztem családnak vendégeknek,  de szerettem is, mert a főzés nemcsak a jó ételek, hanem a sikér ízével is megajándékozott. A legnagyobb elismerést a sajttortáért kaptam, amivel kollegáimat vendégeltem meg rendszeresen. Különösen a „fiúk” szerették. A receptje is itt van valahol felírva a többiek között, de olyan egyszerű, hogy fejből elmondom.

Sajttorta

Hozzávalók:1 csomag mélyhűtött leveles vajas tészta; a töltelékhez: 10 dkg sonka, 30 dkg reszelt ementáli sajt, 10 dkg csiperkegomba, 4 tojás, 4 evőkanál étkezési keményítő, só

A tésztával, amint annyira kiengedett, hogy formálni lehetett, kibéleltem egy 20×25 centis tepsit. A sonkát meg a megtisztított gombát apró kockákra vágtam és összekevertem a reszelt sajttal, a villával habosra vert tojással és a többi hozzávalóval. Beleöntöttem a tepsibe a tészta tetejére, és forró sütőbe toltam. Sütés közben gyönyörűen felemelkedett, mutatós volt, krémes, illatos. Etette magát.