14. nap – Az ánizskapor lenyűgöző illata

Nagy kaporbarát vagyok, és mióta a kiskertünkben megtelepedett az ánizskapor, azóta azért is odavagyok. Különösen most, hogy a kapornak még híre-hamva sincs. Szemben a tavalyi  ánizskaporral, ami már szép kis bokrocskákat növesztett. Szedtem is belőle azonnal egy csokororra valót. Ilyenkor mindenféle salátába bele szoktam vágni, illatos és üde lesz tőle. Van, aki édes köményként ismeri, de a neve nem is lényeges,  csak a felismerés, hogy egész évben kiváló  fűszere a tejszínes hagymalevesnek (receptjét legközelebb  elmondom), és ne tessék megrökönyödni, a lucskos káposztának is. Kétféle ember van: aki szereti, és aki nagy ívben elkerüli a lucskos káposztát. Én természetesen az előbbiek közé tartozom, oly annyira, hogy az erdélyi konyha nagy klasszikusát még ánizskaporral is el tudom képzelni. Volt hozzá oldalasom is, ami elengedhetetlen belőle, meg bátorságom is, így meg is főzetem. Itt a receptje.