TÁLALÓBAN: EGRES + 1

egreslepenyKöszmétének, pöszmétének, piszkének is nevezik az egrest, de bármi is a neve, tény, hogy legsavanyúbb gyümölcseink egyike, talán csak a rebarbara és a ribiszke veszik fel vele a versenyt. Viszont rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, különösen szilíciumban, ami fontos szerepet játszik a kötőszövetek felépítésében és a  nehézfémek méregtelenítésében.

Egreslepény készítésére sok okunk lehet, például ha szeretjük, ha valami ritka édességet szeretnénk asztalra tenni, ha sok egresünk van, vagy ami van, nem elég érett. Az Infórádióban elhangzott recepteket a mellékelt Tálaló linkre kattintva közvetlenül érhetik el, de a keresőbe beírva további jó egres recepteket találhatnak.

 

 

Egreslepény

Hozzávalók (8 szelethez):

a tésztához:

25 dkg finomliszt

12,5 dkg vaj

4-5 evőkanál hideg víz

a töltelékhez:

70 dkg egres

8-10 dkg cukor

2 evőkanál piskótamorzsa vagy darált háztartási keksz

a tetejére:

1 tojás

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, és letakarva 1-2 órára hűtőszekrénybe tesszük. Az egrest megtisztítjuk, azaz a szemek "bajuszát" levágjuk, majd megmossuk, jól lecsöpögtetjük. A tésztával egy 23-25 centi átmérőjű, alacsony peremű, kerek tortaformát kibélelünk. A leeső részt félretesszük, mert majd a tetejére felhasználjuk. A formában lévő tésztát alufóliával letakarjuk, és előmelegített sütőben, nagy lánggal (220 °C; légkeveréses sütőben 200 °C) 10 percig sütjük. A gyümölcsöt a cukorral meg a morzsával összekeverjük, az elősütött tésztára szórjuk. A félretett tésztát ellapítjuk, csíkokra vágjuk és az egres tetejét "berácsozzuk" vele. Felvert tojással megkenegetjük, és a sütőbe visszatolva, változatlan  hőfokon 25-30 percig sütjük. Megvárjuk, amíg kihűl, csak azután szeleteljük fel.

Elkészítési ideje: 1 óra + a tészta pihentetése

 

Tipp:

  • Ha nagyon savanykás a gyümölcsünk, értelemszerűen több cukrot használjunk hozzá.
  • A piskóta- vagy kekszmorzsát burgonyaliszttel is helyettesíthetjük.
  • Az egres lehet bármilyen: zöldtől a pirosasig, kis szeműtől a nagyig, de szebb, ha egyféléből készül, vagy valamilyen rendszer szerint rakjuk a tészta tetejére, hogy mutatós legyen.